Melyik tápelemnek van starter hatása?
Őszi starter ajánlatunk a HUNFERT NPS immunMAX
2015-08-09
2015 tavaszán új terméket jelentettünk be, a HUNFERT termékcsaládba tartozó új starter műtrágya az NPS immunMAX nevet kapta. A termék összetételénél fogva mind a tavaszi, mind az őszi műtrágyázási szezonban alkalmas különböző tápanyag visszapótlási problémák kezelésére.
Most nyilván sokan teszik fel magukban a kérdést, van létjogosultsága a startertrágyázásnak repce és főként őszi búza esetében? Nos az USA-ban már meglehetősen széles körben alkalmazzák a starterezést gabonában is, melynek oka egyszerű: a hatékonyság. Ott a farmerek azt tapasztalják, hogy a megfelelő dózisú starterezés hatására a búza homogénebb növényállományt nevel, mely korábban betakarítható és 10-20% terméstöbbletet ad a nem starterezett területekhez képest.
A HUNFERT NPS immunMAX egy starter hatású NP komplex, jelentős kén és kalcium tartalommal, magnézium kiegészítéssel, valamint a növényi immunrendszert erősítő, a stressztűrő képességet fokozó mikroelem csomaggal. A nitrogén hatóanyagot kizárólag gyorsan hasznosuló nitrogén formákban tartalmazza, melynek 25%-a azonnal felvehető nitrát nitrogén, 75%-a pedig ammónium nitrogénként van a termékben, mely a talajkolloidokon jól kötődik, ezért kimosódásra nem hajlamos. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a fiatal növények nitrogén táplálásakor a nitrát és ammónium kombinált alkalmazása adja a legjobb terméseredményeket. A ként a növények számára felvehető szulfát formában hordozza a műtrágya. Magnézium tartalma fotoszintézist serkentő hatású, hozzájárul a teljes körű tápanyag visszapótláshoz. A kalcium segíti a megfelelő gyökérnövekedést, kedvezően befolyásolja a termőföldbe került szemcse körül a talaj pH-t, így jótékony hatású más tápelemek felvételére is, ez főleg savanyú talajokon fontos.
Tavaszi felhasználása esetén elsődleges célterület a kalászosok, legfőképp a búza első fejtrágyájaként történő alkalmazás, ugyanakkor megfelelő szakmai átgondolás után természetesen más növényféleség termesztési technológiájába is beilleszthető. Ebben a vonatkozásban a termék már bizonyított az idei évben is. Az NPS immunMAX összetétel hatékonyságának alátámasztására 4 ismétléses kisparcellás kísérletet állítottunk be 2015 tavaszán. A kísérletben 117,5 kg/ha nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágya mennyiséget juttattunk ki a parcellákra különböző termékekkel, s ennek hatását értékeltük a növények vegetációja és a termés alapján. A terméseredmények visszaigazolták az NPS immunMAX műtrágya termés mennyiségre és minőségre gyakorolt pozitív hatását. A rendkívül száraz tavasz ellenére – a bokrosodás és szárbaindulás időszakában csupán néhány milliméter csapadék hullott – az NPS immunMAX-os kezelések mind termés mennyiségben, mind termés minőségben (fehérje tartalom, sikér, hektoliter tömeg) felülmúlták a csak nitrogén fejtrágyával kezelt parcellákat.
Saját kísérletünkben szerzett tapasztalatok is megerősítettek abban, hogy az első nitrogénadaggal kiadott foszfor kiegészítés, a FRISS FOSZFOR HATÁS, a növényállománynak szemmel látható fejlődési előnyt ad a csak nitrogénnel kezelt állományhoz viszonyítva. Azonban fontos, hogy ez a foszfor hatóanyag a növények számára könnyen felvehető foszfor legyen, tehát minél magasabb vízoldhatóságú! Egy starter műtrágyánál nincs idő heteket vagy hónapokat várni a hatóanyag feltáródására!
A nitrogénen és foszforon kívül azonban még számos hatóanyagot tartalmaz ez a termék. Nézzük meg miért pont e mellett az összetétel mellett döntöttünk, milyen tényezőket vettünk figyelembe a hatóanyagkombináció kidolgozása során!
Egyre inkább igaz, hogy napjainkban már kéntrágyázás nélkül sem repcét, sem malmi búzát nem lehet hatékonyan termelni. Repce esetében egy jó terméssel 80-90 kg kén hatóanyagot viszünk le a területről hektáronként, búza esetében ez ennek a mennyiségnek kb. 20-30%-a.
A nitrogén és kén egymáshoz viszonyított aránya a növényekben a kutatások szerint akkor kedvező, ha az kb. N/S 30-40/1. Az ennél magasabb értékek már kén ellátottsági hiányra utalnak.
A kén hiányakor a fehérjeszintézis akadályozott, oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel és egy idő után a nitrogénhiányra emlékeztető sárgulás jelentkezik. Az egész növény kifakul, az idősebb levelek sárgulnak. Erős hiánynál antociánosodás is megjelenhet. A növények lédúsabbak, az íz közök rövidülnek, az érés elhúzódik.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nitrogénhez hasonlóan a talajban, szervetlen formában található kén – jó oldhatósága folytán – könnyen kilúgozódik, kimosódik, főként nagy mennyiségű, intenzív csapadék hatására. Egyes vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy közepesen kötött talajokon ez akár a 100 kg/ha/év kénveszteséget is meghaladhatja.
A nagyobb volumenű kéntrágyázás ideális időszaka repce és búza esetében is tavasszal van, a nitrogénpótlással együtt, mert az ősszel felvett ként a növény csak kis mértékben tudja felhasználni a termésképzéshez, mivel a kén nem vagy csak nagyon kevéssé szállítódik a növényben. Ugyanakkor a megfelelő őszi fejlődéshez is szükség van kisebb – a nitrogén adaghoz igazított – mennyiségben kénre.
Ezek azok az okok, amiért az NPS immunMAX termék ilyen jelentős mennyiségben tartalmaz ként is, ezért az ajánlott dózisban kijuttatva megfelelő kénellátást jelent mind a repce, mind a kalászosok esetében az őszi időszakban.
Magyarország talajainak kémhatását mutatja be az 1. ábra. Látható, hogy jelentős területet borítanak meszes talajok a Duna mentén, a Duna-Tisza közében és Csongrád-Békés megyében.
1. ábra – A talajok kémhatása
Az egyes tápelemek felvehetőségét mutatja a különböző talaj kémhatások függvényében a 2. ábra. A diagramról leolvasható, hogy meszes talajokon a pH emelkedésével számos mikroelem felvehetősége romlik nagy mértékben, különösen igaz ez a vasra és a mangánra.
2. ábra – A tápelemek felvehetősége a talaj pH függvényében
A talajkémhatás térképet és a tápelemek hozzáférhetőségét áttekintve nem érhet minket meglepetésként, hogy a mangán hiány térképen jelentős átfedéseket tapasztalhatunk a meszes talajokkal borított területekkel. Hasonló a helyzet a vas esetében is.
3. ábra - Mangán hiány térkép
A kérdés már csak az mennyire reagálnak érzékenyen termesztett szántóföldi növényeink a mangán hiányára? Nos, talán kevésbé közismert, hogy a gabonafélék, a repce, a cukorrépa és a szója is a mangánhiányra nagyon érzékeny növények közé tartozik. Ha a búza kerül szóba és a mikroelemek, akkor a legtöbb gazdálkodónak egyből a réz ugrik be, és ennek pótlása, a réztrágyázás, mára már a legtöbb helyen bevett gyakorlat a gabonatermesztőknél. Ugyanakkor tény, hogy a búza 1 tonna szemtermés produkcióhoz kutatások alapján a rézből szükséges mennyiségnek hétszeresét igényli mangánból, vasból pedig több mint tizenháromszorosát! Milyen képet mutat egy mangánhiányos búza terület? Esetleg a repce? A tipikus tünet a fiatal leveleken jelentkezik először, sárgulás, érközi klorózis formájában, majd ez súlyosabb esetekben átterjedhet az idősebb levelekre is és a klorózis nekrotikus foltokká kezd átalakulni, a levélszövetek elhalása megkezdődik. Mindezek mellé csökkent növekedési erély, fejlődési zavarok és végeredményben komoly termésdepresszió társulhat. A vas hiánytünetei kísértetiesen hasonlóak ehhez, annyi különbséggel, hogy a vas esetében a levelek foltszerűen szinte teljesen kifehérednek a tünetek súlyosbodásával, ismert nevén ez a jelenség a mészklorózis, mely az egyik legnehezebben kezelhető hiánybetegség.
Mangán hiányos búzavetés
A mangán pótlásával egy időben érdemes a vas pótlásáról is gondoskodni, egyrészt azért mert a hiánytüneteik gyakran egyszerre lépnek fel meszes talajokon, másrészt pedig a mangán és a vas a növényi tápelem felvétel során egymás antagonistája, ezért az egyik mikroelem pótlása ezeken a talajokon könnyen a másik mikroelem relatív hiányát okozhatja. A hatékony növénytápláláshoz szintén fontos tudni, hogy ezek a mikroelemek a növényi fejlődés melyik fázisában szükségesek. A búza vas szükségletének 50%-t a bokrosodás végéig már felveszi, mangánból ez körülbelül 30%, ugyanakkor a kalászolásig ez már 90%-os mangán felvételt jelent. A vas pótlására tehát a meszes talajokon a növényi fejlődés kezdetén kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mangánból pedig a vegetáció során folyamatos ellátás javasolható. A repcénél a mangán hiánytünetek szintén már korán, a tőlevélrózsa kialakulásától jelennek meg.
Mangán hiánytünetek repcén
Összességében tehát minden búza és repce termesztőnek ajánlom figyelmébe az NPS immunMAX starter használatát, mert megfelelő műtrágyaadag és technológia mellett egyenletes kelést biztosít, javítja a korai fejlődési erélyt, javítja a növények stressz tűrő képességét, erősíti a kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket. Harmonikus összetétele javítja a termésminőséget, meszes talajokon pedig segít megelőzni a vas, mangán, kén hiánytünetek kialakulását, az ebből fakadó termésdepressziót.
Az őszi vetésű növényféleségek esetében a termék különösen alkalmas az optimálistól eltérő vetéskori körülmények negatív hatásainak csökkentésére, így a megkésett vetések általános kondíciójának javítására (pl. őszi búza vetése kukorica esetleg cukorrépa után), repce vetés száraz talajba, megkésett őszi csapadékkal vagy egy rossz elővetemény hatásának ellensúlyozására.
Őszi felhasználásakor a magágyba bedolgozva vagy vetéssel egy menetben kijuttatva ajánljuk alkalmazni, úgy, hogy a műtrágya szemcsék a vetésmélység alá, a csírázó növények gyökérzónájába kerüljenek! Kanadai kutatások alapján a repce különösen érzékeny a csírázási zóna magas só koncentrációjára, ez romló csírázást és tőszámcsökkenést okoz, ezért a vetéssel egy menetben történő műtrágya kijuttatáskor a starter technológia szigorúan betartandó!
